Madarak
Az élet szemmel látható csodái.
Egy nagyon hideg téli reggelen ébredtem rá hogy milyen csodásak is ezek a kis állatok.
A félórás út alatt majdnem megfagytam a biciklin.
Útközben észrevettem pár aprócska madarat egy faágon.
És akkor esett le.
Én felöltözve alig bírok ki 30 percet ebben az időben, ezek az öklömnyi élőlények pedig ott ülnek, egész nap kitéve a fagynak, szélnek, hónak, és kivárják a tavaszt.
Elképesztő hogy az élet milyen erős, szívós formákat képes teremteni.
Arról már nem is beszélve hogy sokunk álma nekik mindennapi rutin: pár szárnycsapás és már repülnek is....
Read MoreEgy nagyon hideg téli reggelen ébredtem rá hogy milyen csodásak is ezek a kis állatok.
A félórás út alatt majdnem megfagytam a biciklin.
Útközben észrevettem pár aprócska madarat egy faágon.
És akkor esett le.
Én felöltözve alig bírok ki 30 percet ebben az időben, ezek az öklömnyi élőlények pedig ott ülnek, egész nap kitéve a fagynak, szélnek, hónak, és kivárják a tavaszt.
Elképesztő hogy az élet milyen erős, szívós formákat képes teremteni.
Arról már nem is beszélve hogy sokunk álma nekik mindennapi rutin: pár szárnycsapás és már repülnek is....
Vörösbegy
Már jócskán hazafelé tartottam egy madárfotózásról ami elég sikertelenül zárult.
Egy jó képet sem sikerült készítenem, így kicsit csalódottan ballagtam hazafelé.
Egyszer csak leszállt tőlem pár méterre ez a kis vörösbegy.
Szinte biztos voltam benne hogy elrepül mielőtt közelebb mehetnék.
De úgy alakult hogy egyre közelebb érve azt láttam hogy nem fél tőlem, inkább kíváncsi rá hogy mit akarok.
Végül nagyjából másfél méterre voltam tőle, és már tudtam hogy ezért a képért kellett elindulnom reggel.
Percekig élveztük egymás társaságát, majd útra keltünk mind a ketten.
Hihetetlen volt számomra hogy ilyen könnyen megbízott bennem.
Nem volt bennünk félelem.
Két földlakó voltunk csupán, akik szemlélték az élet csodáját.